Miért hosszabbítsuk meg a tehén életét?

Mint arról már korábban beszámoltunk, a DeLaval által, a Stockholm melletti Hamra Farmon augusztus 28-án és 29-én rendezett konferencián, tizenkét vezető tudós és szakértő vizsgálta azt a kérdést: Miért jó az, ha teheneink tovább élnek? És persze megvitatták, hogyan tudjuk tovább a termelésben tartani teheneinket.

Az egészségügyi illetve szaporodási mutatókhoz köthető, nem tervezett selejtezések nagy aránya komoly problémát jelent a mai tejtermelésben. Az összes selejtezések mintegy 70-80%-a nem tervezett és köthető az alábbi három problémakör egyikéhez: sántaság, tőgygyulladás, szaporodásbiológiai mutatók. Itt nemcsak egy állatjóléti problémáról beszélünk, hanem egy jelentős költségtényezőről is, tehát több szempont miatt is foglakoznunk kell a kérdéssel. Szerencsére sok kutatás és ismeretanyag áll a tejtermelők rendelkezésére és a megoldások sokszor nem radikálisak, illetve nem követelnek nagy beruházásokat. Egyszerű, a tehénkomfortot javító lépések is képesek nagyban javítani a fenti mutatókat.

Charlotte Hallén Sandgren, állatorvos, a DeLaval Fejlesztési Igazgatója volt a konferencia hivatalos vendéglátója. Megnyitó beszédéből idézünk: “A DeLaval víziója, hogy a tejtermelést fenntarthatóvá tegye. A fenntarthatóság eléréséhez nagyon fontos, hogy mind a négy alapkövét szem előtt tartsuk, a jövedelmezőséget, a környezetért vállalt felelősséget, az állatjólétet és a társadalmi felelősséget. Mindegyik összetevőt érinteni fogjuk a konferencia során. A konferencia célja, hogy összevonjuk a témakörben rendelkezésre álló szaktudást és kidolgozzuk, hogy tudományos alapon hogyan lehet növelni a tehenek élettartamát.”

Kilenc ország tizenkét kiváló szakembere osztotta meg tapasztalatait a tejelő tehén környezetét illetően.

1. rész – Miért hosszabbítsuk meg a tehén életét? 

A tehénélet meghosszabbításának jelentősége – Jeffrey Rushen, az Állatjóléti Program Professzora, British Columbia Egyetem, Kanada

A nem tervezett selejtezések okainak megszüntetése szignifikánsan javítja az állatjólétet és a jövedelmezőséget is. Az igazi kihívás azonban az, hogy a tejtermelők alkalmazzák illetve elismerjék észrevételeinket. Néhány termelő kitűnik alacsony selejtezési mutatói miatt, ami azt jelenti, hogy tartási és menedzsment gyakorlata ellenőrzés alatt tartja az egészségügyi problémákat. Rushen professzor szerint ösztönző lehet a tejtermelők számára az ilyen kiemelkedő telepek megismerése, a telepi gyakorlatok átbeszélése, eszmecseréje. Egy, az állatjóléttel foglakozó, napjainkban készült, kanadai tanulmány szerint a menedzsmentben változást alkalmazó tejtermelők 70-72%-a azért változtatott, mert korábban más telepekkel folytatott eszmecserét vagy más telepen látott követendő példát.

A sántasághoz köthető mintegy 308$-os esetenkénti költség csak a jéghegy csúcsa. A sántaság és tőgygyulladás előfordulása természetesen sokkal gyakoribb, mint azt a selejtezési adatok mutatják. Nagyon fontos kiemelni, hogy minden egészségügyi probléma sok-sok pénzébe kerül a tejtermelőnek.

Egy istállóban akár egyszerű dolgok megváltoztatása is drámai változásokat eredményezhet. Rushen professzor kiemelte a megfelelő almozás illetve alommennyiség, a bokszok nyakkorlát magasságának jelentőségét ebben a kérdésben valamint a túlzsúfoltság problémáját. A cél az legyen, hogy az állomány kevesebb, mint 10%-át érintse a sántaság.

Hogy fognak változtatni a tejtermelők? Mi motiválhatja őket? Rushen professzor válasza: megfigyelés, adatrögzítés, más telepekkel való összemérés (benchmarking). Az adatokat rendszerint egy másik tejtermelő telep kulcs teljesítmény mutatóihoz (KPI) kell mérni, így nyomon lehet követni hosszabb távon a fejlődést.

A tehén állományban tartásának előnye, a költség oldaláról vizsgálva – Albert DeVries, Az Állattudományok Docense, Florida Egyetem, USA

Számos vizsgálat bebizonyította, hogy sok tehén a laktáció korai szakaszában esik ki a termelésből, nagyon sok esetben metabolikus eredetű egészségügyi problémák miatt. Ugyancsak a laktáció korai szakaszában a legmagasabb az elhullás veszélye. A korai laktációban történt nem tervezett selejtezés költsége nagyon magas - 500-1000$ (380-760 EUR) tehenenként (USA adat) -, és ez még nem foglalja magában a betegségek, a megkésett visszapótlás okozta tejtermelés-kiesést. Ezért a korai laktációban bekövetkező elhullási arány csökkentésére illetve az általános egészségügyi mutatók javítására tett erőfeszítések mindenképpen jövedelmezőek.

A selejtezés általában a következő tényezők elemzésének eredménye: általános egészég, tejtermelés, szaporodásbiológiai mutatók. Természetesen a döntésbe olyan egyéb tényezők is beleszólhatnak mint, hogy van-e megfelelő állat a pótlásra, fejőház kapacitás, árak. Ha valakinek sok és jó üszője van a kieső tehenek pótlására, nem fogja látni a tehén állományban tartásának pozitív hatásait. Ez sok nem látható költséget fog okozni selejtezéskor ami DeVries professzor szerint, csak a jéghegy csúcsa.

Folyt. köv.:

2. rész – Tehénszemmel az istállóban

A tehénkomfort...

Kuhkomfort hat einen direkten Einfluss darauf, wie lange die Kühe leistungsfähig und gesund im Betrieb bleiben.

...közvetlen hatással van az állatok egészségére valamint a tejtermelésben töltött idő hosszára.

SCB lengő tehénkefe

A cow enjoying the cow brush

At DeLaval we use cookies to make your website experience better. You can change your web browser settings if you do not allow cookies or do not want cookies to be saved. Read more about how DeLaval handles cookies. I have read and accepted the information on how DeLaval handles cookies.