Hatékony tőgyápolás, 1. rész - Bevezető

A tőgygyulladás a legnagyobb költséggel járó betegség a tejtermelő gazdaságokban. Hatással van a tej minőségére, mennyiségére, a tehén közérzetére. Súlyos esetben az állat elpusztulásához ill. selejtezéséhez vezethet. Sokan még mindig alábecsülik költségvonzatát, mely legtöbb esetben igen jelentős. A költség oldal elemei a teljesség igénye nélkül: selejt tej, csökkent tejmennyiség, kezelési költség, gyógyszerek, beteg állat takarmányozása, kieső genetikai érték stb.

Mint minden más betegségnél, a megelőzés itt is olcsóbb, mint a kezelés. A tőgygyulladás kialakulásának megakadályozása folyamatos odafigyelést, ellenőrzést és védelmet követel meg. Ez magában foglalja annak megértését, hogy a tőgygyulladás hogyan alakul ki, majd egy olyan prevenciós program kidolgozását, mely a telepi és állományi adottságoknak megfelel. A DeLaval minden szükséges eszközzel és megoldással rendelkezik egy hatékony, átfogó program kialakításához.

A Hatékony tőgyápolás kézikönyv sorra veszi a tőgygyulladás kialakulásának lehetséges okait, ezek felderítési lehetőségeit és a szóba jöhető megoldásokat. Komplett áttekintést nyújt egy hatékony megelőzési program kialakításához.

Alapok a tőgygyulladás elleni küzdelemhez

Mi a tőgygyulladás?

Az emlő vagy a tejkiválasztó szövetek gyulladásos betegsége a mastitis vagy tőgygyulladás. Míg sokan úgy vélik, ez leginkább a tejelő szarvasmarhák betegsége, bármely más emlősnél is jelentkezhet beleértve kecskét, juhot, bivalyt is. Humán viszonylatban is előfordulhat.

Mi az oka?

Az elsődleges ok általában egy bakteriális fertőzés. Ritkábban mycoplasma vagy más - például alga (Prototheca) - okozza a fertőzést. A tehén külső környezetéből kórokozók hatolnak be a tőgybimbó csatornán keresztül a tőgy szövetes állományába és ott gyulladást okoznak.

Tartási körülmények és fejőrendszer

A tejelő teheneket sokféle módon tartják és fejik, éghajlattól, környezeti adottságoktól függően. A hideg északi országokban, szigetelt istállókban tartják az állatokat, egész tél folyamán lekötve. Amennyiben az időjárás megengedi, az állatokat kiengedik a legelőre vagy olyan kifutókba, ahol takarmány és víz áll rendelkezésükre. A fejés vezetékes rendszeren történik az istállóban.

A forró, félsivatagos régiókban a teheneket száraz, nagy kifutókon tartják, melyeknek csak árnyékot adó teteje van. A csapadékos éghajlatú, legeltető régiókban az állatok kint vannak a legelőn. Sok helyen a teheneket egész évben kötetlen módon tartják az istállóban. Itt pihenőbokszokban tudnak pihenni, lehetőségük van elsétálni az itatókhoz, jászolhoz. Ezekben a rendszerekben a teheneket naponta 2x vagy 3x fejik, nagyobb méretű fejőházakban.

A mai tejtermelésben teljesen elfogadottak a robot fejőrendszerek, kötetlen tartással vagy legeltetéses tartással. Ebben az esetben az emberi tényező már nem része a fejésnek a klasszikus értelemben véve, de természetesen a menedzser figyeli az állatokat, a tejmennyiséget, a tejminőséget a kontroll funkciókon keresztül.

Végül az organikus tejtermelést említenénk, mely egyre jobban terjed világszerte. Fejési rendszerként szinte bármit választhatnak ezek a telepek, a tőgygyulladás elleni védekezésben ugyanakkor, sok esetben mást kell használniuk, mint a hagyományos telepeknek.

A DeLaval különböző tejtermelési rendszerekre optimalizált megoldásokat ajánl a tőgygyulladás megelőzésére.

DeLaval IodoFence

Felhasználói vélemény

„2013 júliusában próbáltuk ki a DeLaval IodoFence tőgyfertőtlenítőjét. Maximálisan elégedett voltam vele. Jó ápoló hatású, a bimbók bőre finom, puha lett tőle. Szinte alig csöppen, a következő fejés előtt könnyen eltávolítható.”

Hevesi Tamás, telepvezető
HódAgro Zrt., Hódmezővásárhely

At DeLaval we use cookies to make your website experience better. You can change your web browser settings if you do not allow cookies or do not want cookies to be saved. Read more about how DeLaval handles cookies. I have read and accepted the information on how DeLaval handles cookies.